A felvidéki magyarság, és a szlovák konyha legismertebb étele talán a sztrapacska. A juhsajt készítése a kárpátokban szinte mindenütt meghonosodott. Ha megkérdezzük az Erdélyieket akkor azt mondják, hogy Ők kezdték el készíteni ezt a csemegét. Persze Szlovákiában nem így gondolják. Mindenesetre a Brindzát ők tették ismerté. Készül belőle leves, pogácsa, stb. De a legnagyobb kedvenc a sztrapacska. Két kedves ismerősömmel, Czipper Ágotával, és Német Olgival főztük meg kedvcsinálónak.
Szaggatás, és a masszakeverés:![]()
Ez milyen jó kaja!![]()
Felvidéki sztrapacska
50 dkg liszt
1 kg burgonya
2 egész tojás
30 dkg juhtúró
3 dl tejföl
15 dkg húsos szalonna (kolozsvári, vagy császár)
ízlés szerint só
Vágjuk a szalonnát kockákra, és saját zsírján pirítsuk meg. A burgonyát pucoljuk meg, majd a sajtreszelő legkisebb lyukán reszeljük le. A munka közben mindig szórjuk meg a tetejét liszttel, hogy elkerüljük a barnulást. Keverjük össze a masszát két tojással, a szalonna kisült zsírjából úgy fél decivel, egy kis sóval és annyi liszttel, amennyit felvesz, hogy jó sűrű, galuskatészta szerű masszát kapjunk. Sózzuk meg és máris mehet a galuska szaggatón át a lobogó, forró sós vízbe. Vigyázzunk, ezt a mennyiséget legalább két menetben kell majd szaggatnunk! Amikor a galuskák feljöttek a víz felszínére, akkor várjunk még 2-3 percet, majd egy szűrővel halásszuk le őket a víz tetejéről. Egyből mehet is a formás krumplis galuska egy öblös jénaiba. Amikor minden galuska az edénybe került, akkor keverjük össze a juhtúrót a tejföl felével – ha túl kemény, akkor még lazíthatjuk egy kis galuska főző lével – és öntsük nyakon vele a galuskát. A végén koronázzuk meg az ételt a ropogósra sült húsos szalonnával és küldjük be a sütőbe rottyanni egyet úgy 5-6 percre. Tálaljuk a maradék tejföl kíséretében.
A másik nagy kedvenc a sonkás rukkolás, ez a borsos ropogós saláta megfelelő aláfestést ad sonkának. Ha pármai, prosciutto sonkával készítjük akkor ezt ne süssük meg mert nagyon kiszárad. Meg egyébként vétek! 
Felvidéki sztrapacska 