Vallomással tartozom, a horgászat és én ritkán találkoztunk az életemben. Erre kitűnő példa: Gyergyószentmiklósi pisztrángos (Erdély) tavak mentén a rendező megálmodta, hogy a halaktól hemzsegő vízből kifogom, majd együtt házigazdáinkkal megsütjük a zsákmányt. Ők, hogy bebizonyítsák, hogy milyen kapás várható beetették ezeket a gyönyörű és igazán falánk halakat. Szinte felforrt a víz úgy habzsolták a beszórt kukoricát.” Mit eszik? az erdélyi pisztráng puliszkát” Megnyugtattak, hogy ha csak belógatom az üres botot már arra is felugrálnak a horogra! Nem ez történt mintegy fél órás lóbálás után visszakérték a botot és a fiú mobilozás közben azonnal fogott is egyet. Megint én következtem semmi, végül is hogy még is csak legyen mozi segítségként horogra akadt példánnyal birkóztam egy kicsit! Azért a botjukat azért egy kicsit eltörtem! Enni továbbra is szeretem! De fogni!?
Az asszisztencia!
Lehet, hogy nekem is alkalmaznom kellett volna a mobil használatot!
A zsákmány, egyébként Kanadai Pisztráng! Ők sem úszva jöttek!
Nézzétek a székely és a mi öltözékünket évszak különbségek vannak!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: